2016. március 27., vasárnap

Én és a diéta.

Sajnos a genetikám sem engedi, hogy vékonynak nevezhessem magam, de persze az evési szokásaim is hibáztathatóak a pár plusz feleslegért, ami rajtam van. Kiskoromban vékonyka voltam, ám 5 osztálytól kezdtem terebélyesedni, amikor sokkal kevesebbet kezdtem mozogni, és többet enni a kelleténél.
7-8-os éveimben a kemény diéta miatt, 55 kg voltam, az volt nálam az-az időszak, amikor sikeresnek találtam a kemény munkámat. Nem edzéssel értem el és egészséges táplálkozással az ideális súlyt, hanem nagyon kevés étel bevitellel.
Sokan vannak úgy, mint én, hogy feleszmélnek, amikor rá álnak a mérlegre, hogy ez nem lesz így jó, és kezdődik a nagy koplalás. Mi lányok hajlamosan vagyunk belesni a csapdába, hogy most azonnal akarjuk elérni a kívánt súlyt, ezért akár éheztetni is képesek vagyunk önmagunkat. Én is ilyen voltam. Bevallom.
Sajnos sok rossz oldala van ennek a megoldásnak. Saját magamon tapasztaltam, hogy sokkal ingerültebb voltam és az éhezés miatt állandó depresszióban szenvedtem, nagyrészt. Ez nem illett hozzám, hiszen valójában én igen türelmes ember vagyok, de abban az időben nagyon nem így volt. A másik igen káros dolog ilyenkor a sok pesszimista gondolat, amit nap, mint nap elmormolsz magadban, ezért alakul ki a folytonos nyomott hangulat, ami nem tesz jót az egészségednek. Sem a lelki világodnak sem a testednek. Valamint ez hosszútávon nem alkalmazható, hiszen egy idő után, amikor már nem tartod be, a szigorú diétát ugyan úgy visszaköszönnek a kilók, sőt a legtöbb esetben még többet szedsz fel, mint a súly, amivel indultál.
Úgy lehet kibújni ebből a hurokból, hogy segítséget kérsz a barátaidtól vagy a családodtól. Természetesen én sem kértem segítséget, csak anya rájött, miután kutatott a táskámban (amire természetesen nem kapott engedélyt) szóval elbeszélgettünk és nekem akkor volt a forduló pont, amikor eldöntöttem, hogy ebből elegem van. Hiszen nem tehetek róla, hogy nem olyan az alakom, mint másoknak. Vannak olyan lányok, akiknél még a csontom is vastagabb, nem tehetek, róla én ilyen vagyok.
Azóta rendszeres tagja vagyok egy edzőteremnek és mindent megteszek annak érdekében, hogy a jövőben jobban érezzem magam a bőrömben. Sosem lesz szupermodell alkatom, de ez nem azt jelenti, hogy nem küzdhetek azért, hogy vékonyabb legyek. Meg kell tanulni, hogy az igazán drasztikus változáshoz idő kell, türelem és segítség. Nem feltétlenül mástól kell segítséget kérned, kérj önmagadtól. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése